folytatás…

Orvosi pemetefű – Marrubium vulgare: Talán kevésbé ismert növény ez a 40-60 cm magasra növő évelő, mely néha törpecserjévé fásodik. Örvös virágzatát fehér virágok alkotják, júliusban-augusztusban virágzik és közvetlenül ez előtt kell gyűjteni leveles hajtásait, melyek enyhén szőrözöttek. Nyálkatartalmánál fogva köptető, epehajtó, hurutoldó és enyhe antibiotikus hatása is van.

Citromfű – Melissa officinalis:  herba, levelek, illóolaj; Ez a kedves, konyhakerti évelő növény 50-100 cm magasra nő, álörvös virágzatát, fehér virágok alkotják és júniustól szeptemberig virágzik. Bimbós állapotban vagy a virágzás legelején szedik, a leveleket a legmelegebb órákban gyűjtik. A növény a félárnyékot kedveli, szaporítása tőosztással vagy magról is lehetséges. Erős citrusos illata van a leveleinek és a virágainak is, mely vonzza a méheket, innen ered latin elnevezése, mely a görög méh szóból ered. Elismert fajtái az  ‘Ildikó’. Gyógyhatását tekintve nyugtató, altató, görcsoldó, külsőleg antivirális, a szájherpeszt képes megelőzni vagy tüneteit enyhíteni. Teának és salátába ízesítésnek kiváló és egészséges.

Menta – Mentha spp.: A menta nemzetség ismertebb fajai a Mentha x piperita, azaz borsosmenta, a Mentha spicata var. crispa azaz a fodormenta, és a Mentha viridis vagyis a zöld menta. Változatos habitusú növények tartoznak ide, 30-100 cm-esre is megnőhetnek, évelők. Valamennyien fehéres, indaszerű hajtásokkal, ún. sztólókkal terjednek, erről könnyen szaporíthatók. Igényesebbek, mint az ajakos növények többsége. A félárnyékot és a tápdús talajt kedvelik, valamint elég nagy a vízigényük. Álörvös füzér virágzatuk lilás-fehér virágokból áll és júliustúl szeptemberig virágzik.  Virágos, leveles hajtását virágzás elején és szept végén vágják, ekkor gyűjtik leveleiket is, valamint illóolajat is párolnak az ekkor begyűjtött növényi részekből. Fontos a kora reggeli gyűjtési időpont, mert ha már melegszik az idő, nagyon hamar fonnyad és barnul a menta. Szedés után azonnal szárítani vagy hűteni kell. Magyarországon elismert, de külföldi nemesítésű fajtái a ‘Mitcham’ és a ‘Mexián’. Külsőleg hűsítő, alkoholos oldatban antiszeptikus, antibakteriális,  teakeverékben étvágyjavító, szélhajtó, enyhe görcsoldó, gyulladáscsökkentő.

Csombormenta – Mentha pulegium; Habitusában és egyéb jellemzőit tekintve is eléggé eltér a szokásos menta fajoktól, ezért külön említem. Ez egy kúszó növény,  és nem olyan kellemes illatú, mint a többi menta. Lila virágai júliusban, augusztusban nyílnak. Gyógyteaként köhögéscsillapító, vértisztító, emésztésjavító, menstruációs görcsök enyhítésére alkalmas. Kúszó habitusa révén fűszerkertbe a szegély díszítésére alkalmazható.

Illatos macskamenta – Nepeta cataria: Magasra, 100-120 cm-re növő évelő. Sárgásfehér virágai örvösen helyezkednek el a növényen. Virágos, leveles hajtásait teakeverékben nyugtató, görcsoldó céllal alkalmazhatjuk.

Bazsalikom – Ocimum basilicum: Leveleiért, virágos leveles hajtásáért és a növényből nyert illóolajért termesztik az olasz és ázsiai konyha kedvelt fűszerét, mely egy 40-60 cm magas lágyszárú egyéves. Az álörvös virágzata fehér vagy halvány rózsaszín, és júniustól szeptemberig virágzik. Teljes virágzásban szedik a hajtásokat és illóolajnyerés céljából. A leveleket bármikor szedhetjük, sőt érdemes is néha kicsípni a növény csúcsi hajtását, így bokrosodásra sarkallni a növényt. Kora tavasszal magvetéssel szaporíthatjuk. Elismert fajták a  ‘Keskenylevelű’, az ‘Alyko’, az ‘Eugenia’, valamint dísznövény fajták a bordó  lombozatú ‘Bíborfelhő’ és ‘Bíborgömb’, valamint a zöld levelű ‘Zöldgömb’. Gyógyhatását tekintve szélhajtó, görcsoldó, fokozza a tejelválasztást, enyhíti a vegetatív szívpanaszokat és nem utolsó sorban fenséges ízesítőszer salátákhoz, frissen főzőtt mártásokhoz.

Oregánó (Szurokfű) – Origanum vulgare: A pizzafűszerként elhíresült növény egy évelő, mely 50-100 cm magasra nő. Összetett álfüzér virágzatát rózsaszín vagy bordó virágok alkotják, és júliustól szeptemberig virít. Teljes virágzáskor kell szedni a leveles hajtásokat, szárítással erősödik az aromája. Gyógyhatását tekintve antiszeptikus, köptető, izzasztó, enyhe görcsoldó, nyugtató. Fűszerként való felhasználása mellett népi festőnövény is, szőttesek barna színét adta.

Rozmaring – Rosmarinus officinalis: Nagyon szép, dísznövényként is tökéletes választás, 50-150 cm magas bokorrá fejlődik. Levélhónalji virágai halványkék vagy liláskék színűek. Örökzöld növény, június és augusztus között dugványról szaporítható, esetleg magról, homokos meszes talajt kedveli, de gyakorlatilag bárhová ültethető, de a téli fagyoktól óvni kell. Elismert fajta a ‘Harmat’. Levelét és virágos hajtásait teának és fűszernek használják, illóolaja is értékes: antibakteriális, antioxidáns, gyulladáscsökkentő, vérkeringést javító, szélhajtó, étvágygerjesztő.

Orvosi zsálya – Salvia officinalis: Levelei és illóolaja is nagyon értékes hatóanyagokat tartalmaz ennek az 50-80 cm magas cserjének. Álövös füzér virágzata liláskék, rózsaszín vagy fehér és június-júliusban virágzik. Virágzás kezdete előtt kell gyűjteni a leveleket, majd legközelebb szeptemberben szedhető újra. Tavaszi dugványokról szaporítható, elismert fajtája az ‘Extracta’. Gyógyhatása többek között, hogy gyulladáscsökkentő, izzadást csökkentő, összehúzó, antibakteriális, aranyér kezelésére alkalmas és úgynevezett vértísztító kúrákban alkalmazható.

Muskotályzsálya – Salvia sclarea: Ezt a kétéves lágyszárút leginkább illatáért, azaz illóolajáért termsztik, mely erős, grépfrútos hatású, azonban dísznövényként is igen dekoratív. Magasságát tekintve 40-60 cm-re nő meg. Álörvökből álló álfürt virágzata kékes, sárga aljú virágokból áll, elismert külföldi fajtái az ‘Akali’ és a ‘Sclarcaola’. Illóolaja nyugtató hatású és antiszeptikus.

Mezei kakukkfű – Thymus serpyllum: Magyarországon természetes társulásban is előfordul ez az apró, 10-30 cm-es törpecserje. Bíbor és rózsaszín virágai álövös füzért alkotnak, májustól augusztusig virágoznak. Teljes virágzásban gyűjtik virágzó hajtását. Fűszerként való felhasználása mellett köhögéscsillapító, köptető, antiszeptikus, hurutoldó teakeverék alapanyaga lehet.

Kerti kakukkfű – Thymus vulgaris: A mezei kakukkfű termesztett változata, cseppet nagyobb termetű, 20-50 cm-es. Álörvös álfüzér virágzatát fehér, rózsaszín, lila virágok alkotják. Illóolaja és virágzó hajtásai gyógyhatásúak: köptető, görcsoldó, antibakteriális, gombaölő és féreghajtó hatású.

Borsikafű – Satureja hortensis: Egyike az egyéves ajakosoknak. Ez a lágyszárú 20-40 cm magasra nő tenyészideje során. Márciusban vagy áprilisban szaporítható magvetéssel. Lila virágai júniusban virágoznak, a virágos hajtását használják fel gyógyhatásáért. Ezt virágzás kezdetén kell szedni. Gyógyhatását tekintve antimikrobiális, szélhajtó, emésztésjavító, enyhe vérnyomásnövelő. Ezen kívűl kedvelt mediterrán fűszernövény is.

<<< vissza

Hajdu Anna 
okleveles kertészmérnök

Szóljon hozzá!