A tél vége felé közeledve hamarosan már számíthatunk a tavasz első hírnökeinek megjelenésére. A fagytűrő hagymások az első fagyok elmúltával, gyakran még az olvadó hó alól bújnak elő. A hóvirág, a jácint, a nárcisz és a tulipán leginkább a tél elmúltához, a húsvéthoz és az anyák napjához kötődik.

A hagymásoknak egy másik csoportja azonban nem a tavaszhoz, hanem sokkal inkább a forró nyári napokat idézi. A hatalmas dáliák és kardvirágok, az illatos liliomok és fréziák a nyár színpompás virágai. Ezek az eredetüket tekintve exotikusabb növények színeikben is vibráló foltok lehetnek a kertünkben. Ha ez a virágcsoport vagy néhány színfolt még hiányzik kertünkből, itt az idő, hogy elkezdjük megtervezni, mit és hova szeretnénk ültetni, ugyanis ezeket tavasszal, a fagyott talaj felengedése után kell elültenünk, amikor annak hőmérséklete már elérte a 10-13 °C-ot. A hagymás növények általában a napos helyet és a jó vízelvezetésű, gyorsan felmelegedő és könnyedén kiszáradó talajt kedvelik. Vízállásos helyen sajnos könnyen elrothadhat, befulladhat vagy fertőződhet a földalatti raktározó szerv. A nyári hagymások és gumósok a semleges vagy enyhén savanyú talajt kedvelik. A talaj tápanyagtartalma lényeges, de a növényeknek legfőképp foszforra lesz szükségük az egészséges gyökérképzéshez.

Mivel ezek a hagymások fagyérzékenyek és nem képesek áttelelni, hagymáikat és gumóikat ősszel, a növények virágzását és őszi visszahúzódását követően, de még az első fagyok előtt szedjük ki a földből, és teleltessük fagymentes helyen. A kiemelt részekről minden esetben rázzuk le a földet és a hagyma vagy gumó fölött 7-8 cm-re vágjuk le a szárat és a leveleket, valamint távolítsuk el a sérült részeiket. Ez után hagyjuk a növényeket védett helyen száradni, majd száradás után jól szellőző, 5-10°C-os helyen tároljuk tavaszig. Vannak olyan nem télálló hagymás növények, melyek tárolásuk során nedves tárolóközeget igényelnek, mert ha kiszáradnak, életképtelenné válnak. Teleltetésre használhatunk perlitet, tőzeget, de akár fűrészport vagy faforgácsot is. A nagy tövek, gumók szétvágását, osztását tavasszal, ültetés előtt végezzük.

Amennyiben a tél folyamán gondolsan helyezzük nyugalomra a hagymát, az biztosítja a szunnyadó növény számára azt a minimális tápanyagellátást, amire a passzív időszakban szüksége lesz és a további tápanyagokat, ami majd az ujjáéledéséhez kell. Általában véve ez a gyökér, és a különböző gyökér- és föld alatti hajtásmódosulatok – mint a hagyma – elsődleges funkciója. Mivel évente fel kell majd szednünk és újra elültetnünk ezeket a nyári hagymásokat, velük több tennivalónk lesz, mint a tavasszal virágzó, fagytűrő fajokkal, ám díszítőértékük és illatuk kárpótol mindenért.

Frézia (Freesia sp.)

A frézia májustól szeptemberig dísziti virágágyásainkat. Amikor a kinti hőmérséklet tartósan 5 °C felett marad, akkor már ki is ültethetjük a hagymagumókat. A növénykéket 5 cm mélyre és egymástól 30 cm-re ültessük. A fréziának nagyon fontos a sok napsütés, tehát ehez igazodva válasszuk meg a növények helyét.

Gumós begónia (Begonia x tuberhybrida)

A begóniák népes családjádjának egyik legszebb, legdúsabb virágú faja a gumós begónia. Ez a trópusi származású, húsos szárú alacsony növényke a laza, vagy közepesen kötött, tőzeges talajt kedveli. Márciusban, amikor a kinti hőmérséklet már az éjszaka folyamán is tartósan 10°C felett marad, kiültethetjük a begónia gumókat. Mivel nem tűri jól a szárazságot, pár naponként öntözést igényel, különösen a forróbb nyári időszakban. Fényigénye nagy, azonban nem bírja a közvetlen napfényt, ezért félárnyékos helyet kell neki keresnünk a kertben, ahol sok szórt fényhez juthat. Október végén, vagy legkésőbb az őszi talajmenti fagyok előtt szedjük fel a gumókat és tároljuk őket olyan közegben, ahol nem száradnak ki, azaz enyhén nedves tőzegben vagy virágföldben fagymentes, de hűvös helyen.

Dáliák (Dahlia hybrid)

A dáliák gyökere igen megvastagodott, tartalékanyagokat jól tároló gumó. Nagyon sokféle fajtájuk ismert, melyek igen változatos méretűre fejlődnek és eltérő nagyságú virágokat fejlesztenek. Vannak úgynevezett törpedáliák, és léteznek hatalmas virágot fejlesztő pompomdáliák is. Márciusban a dáliagumókat is elültethetjük és nyár végére várhatjuk a virágzást. A magasabb termetű példányokat érdemes nádszállal kitámasztani. Ez utóbbiak akár 2 m magasra is megnőhetnek, ezért ezeket érdemes nagyobb, akár 1 méteres tőtávra ültetni, hogy elegendő terük legyen fejlődéskor. A kisebb növekedésű dáliák általában 30-50 cm magasra nőnek, így azoknak a 30×30 cm-es tő- és ugyanilyen sortáv is megfelelő. A középkötött, jó víztartó képességű talajokat kedvelik, nyáron azonban még a legjobb talajviszonyok mellett is szükségük van öntözésre. Közvetlen napfényt igényelnek az egészséges virágképzéshez, tehát semmiképp se árnyékos helyre ültessük őket. A dáliák általában még októberben is virágoznak. Amikor a növények már visszahúzódtak – lehetőleg még a fagyok előtt -, felszedhetjük a föld alatti részeiket és száraz, hűvös helyre eltéve átteleltethetjük. A nagyra fejlődött gumókötegeket szedjük szét a következő tavaszi kiültetés előtt.

Liliom (Lilium sp.)

A legtöbb liliomhagymát már márciusban vagy áprilisban elkezdhetjük kiültetni. Számtalan faj és fajta áll rendelkezésünkre; válogathatunk a színek, a virágzás ideje és hossza, sőt még az illat intenzitása alapján is. A liliom az egyik leggyönyörűbb és legromantikusabb virág, mellyel kertünket gazdagíthatjuk.

Kána (Canna x generalis)

A kannafélék családjába tartozó növény a nyári virágoskert egyik legpompásabb éke. Már olyan fajták is léteznek, melyeknek leveleik színesek vagy csíkozottak, így virágzás előtt is szemetgyönyörködtető látványt nyújtanak. Nyár közepére viszont kifejlődik a csodálatos vöröses vagy vöröses-sárgás virág, ekkor azonban akár 2 m-re is megnőhet és általában kitámasztást igényel. Ősszel, mikor a növény elszáradt, 10-15 cm magasságban vágjuk vissza és  a rizómákat a kertből kiemelve földdel együtt teleltessük át. A nagyobb tövek rizómáit feldarabolhatjuk, azonban ügyeljünk rá, hogy minden kisebb darabon hagyjunk elegendő rügyet, hogy ha majd újra elültetjük a gumót, továbbra is erős, életkésepes növényeink fejlődjenek.

Kardvirág (Gladiolus sp.)

A kardvirág az egyik legnépszerűbb virág a hazai virágkötészetben, azonban virágágyi díszítőértékéről sem szabad megfeledkeznünk. A hagymagumókat 6-8 cm mélyre ültessük tavasz közepén, nagyjából 20-25 cm tőtávolságot hagyva az egyedek között. Kifejezetten fényigényes, sok-sok napsütést igényel a dús virágképzéshez, azonban a nyári meleg időszakban az egészséges fejlődéshez kiegészítő öntözésre is szüksége lesz. Tápanyagban bővelkedő és jó vízháztartású, jól szellőző talajba ültessük és támasztékról is gondoskodjunk, hogy megelőzzük a tövek elhajlását a virágok súlya miatt.

Dicsőségkoronája (Gloriosa rotschildiana)

Különleges növény ez a ritka habitusú liliomféle. Kúszó szárat növesztve akár 2 m magasra is felfuthat, így gumóit támrendszer vagy kerítés tövébe ajánlatos ültetni. Gyönyörű virágait júniustól őszig folyamatosan hozza.

Hajdu Anna 
okleveles kertészmérnök

Szóljon hozzá!