Magyar szőlőtörténelem

Kis magyar szőlőtörténelem 1982-ig

I.e. 450-100: Közép-Európában a kelták nyomán már megkezdődik a szőlőtermesztés Szekszárd (Scarbantia) és Sopron (Alisca) környékén, és a dákok révén Erdélyben.

I.e. 100: A mai Buda környékén már a Római Birodalomban is folyik szőlőtermesztés.

I.sz. 300. A Római Birodalomban Pannónia tartomány területén a Szerémségben (Sirmium), Pécs (Sopianae), Szombathely (Savaria), Esztergom (Salva), Óbudán (Aquincum), környékén és a Balaton mentén már zajlott szőlőtermesztés.

895-1000. A magyarság kalandozásaik során török, görög, olasz és német területeken ismereteket gyűjtenek a szőlőtermesztésről és a borkészítésről.

1458-1490. Mátyás király idején, a reneszánsz korban Magyarország Európa egyik vezető szőlőtermesztő birodalma.

1686. A török hódoltságból felszabaduló országban újrakezdődik a szőlőtermő vidékek benépasítése és betelepítése.

1740-1780. Mária Terézia idején alakul ki az alföldi szőlőtermesztés, kezdetben az ottani futóhomok megkötésének céljából. Szőlőterülteünk 7000 ha-ról 55 000 ha-ra növekszik.

1825. Az első, pozsonyi pezsgőgyárat sorra követik a budai, budafoki és pesti gyárak, kezdetét veszi a magyar pezsgőgyártás.

1853. Bugát Pál felfedezi a lisztharmat megjelenését Magyarországon.

1860-1875. Statisztikai felmérések alapján az Osztrák-Magyar Birodalom szőlőterülete eléri a 400 000 ha-t melyet 37 szőlőtermő táj alkot. A filoxéra betör Magyarországra és a területek közel 50%-át kipusztítja. A homoki területek aránya növekszik, mivel itt nem tett kárt a filoxéra járvány.

1881. Ellenálló amerikai- és direkttermő fajták behozatala az országba. (Noah, Elvira, Izabella)

1893. 21 borvidék kialakítása XXIII. Törvénycikk.

1897. A filoxéra megfékezésének éve, az Alföldi Szőlőtermő Táj borvidéki rangot kap 53850. FM rendelet.

1929. Direkttermő fajták telepítésének tilalma. XXXI. Törvénycikk

1939-1945. Magyarország szőlőterülete eléri a 235 000 ha-t.

1949-1959. Megkezdődik az államosítás és a nagyfokú iparosítás. Szőlőtermesztő nagyüzemek alakulnak, létrejön a KGST, a szőlőterület 200 000 ha alá csökken. A 23. törvényerejű rendelet 14 borvidéket nevez meg.

1960-1965. Egymást követik a szőlőrekonstrukciót megcélzó ötéves tervek. Az időszak végére szőlőterületünk 247 000 ha.

1970. A borvidékek száma 15-re emelkedik a Bükkaljai borvidék létrehozásával. Egyre terjed a magasművelés a nagyüzemi termelésben. (Moser-művelés, ernyőművelés, egyesfüggőny-művelés, GDC-művelés).

1982. A Dél-Balatoni délvidék látrehozásával megalakul a 16. magyar borvidék. Elkészül az új termőhelyik kataszter.