A karácsonyfák termesztéséről szeretnék írni cikkemben, melyek a gyakori tévhittel ellentétben nem természetes erdőkből származnak, hanem ültetvényekből. Így téves az a feltételezés, hogy ezzel megkárosítjuk a természetet, hiszen a gazdasági növényekhez hasonló „táblákon” kerül sor a termesztésre.

Téves feltételezés az is, hogy a földlabdás fákkal jobban védjük a természetet, mert ezek legnagyobb része frissen kiásott és olyan kisméretű földlabdával rendelkezik, hogy nagyon kis esélye van a túlélésre. Ezen kívül a rendszerint domboldalakról kiszedett fákkal a legértékesebb legfelső talajréteget viszik el és ezzel utat engednek az eróziónak, a talajpusztulásnak. Fontos azon is elgondolkozni, hogy lesz-e hova ültetnünk később a fenyőt? Képzeljük el, hogy néhány évtized múlva 20-30 méteres magasságba is megnőnek fáink és szélességük is igen jelentős lesz. Nagyon sok helyen látni a házak elé az előkertbe ültetett fenyőket, melyeket később kénytelenek felnyírni, hogy kevésbé árnyékolják az ablakokat, talán jobb megoldás lett volna oda se ültetni őket. Ha mégis mindenáron ragaszkodunk a földlabdás fákhoz, azt javaslom, hogy csak kisebb,1 méteralatti fákat vegyünk gyökeresen, mert azok eredése sokkal biztosabb, mint a két métereseké melyekhez már akár 50 kilós földlabda is illene.

Általában ismert, hogy a legolcsóbb lucfenyő tartja meg a legkevesebb ideig a tűit, nagyon sok már 2-3 nap után hullani kezd a meleg szobában. Ez fokozottan vonatkozik a külföldről – pl. Dániából – hozottakra melyeket 3-4 héttel Karácsony előtt is kivágnak, míg a hazaiakat általában dec. 10 körül. A normann jegenyefenyő a legtartósabb, de a legdrágább is.

A karácsonyfák élete szabadföldi vagy fólia alatti magágyakban kezdődik ahol szervestrágyázott, jó szerkezetű és tápanyagtartalmú talajba vetik a magot és ott 2-3 évig nevelik. Ezalatt öntözik, trágyázzák, árnyékolják, párásítják, sőt még a kora tavaszi fagytól is óvják melyre a magoncok sokkal érzékenyebbek, mint idősebb társaik.

Ezután már átlagos minőségű talajba ültetik ahol 5-6 vagy akár 10-15 évig is nevelik. A térállás 1,5×1,5 méter körüli. A fákat körülkerítik a nyulak, őzek rágása ellen. Nevelés alatt sok kártevő ellen kell védekezni és gyomirtózni, kapálni. Tavasszal a sűrűbb, jobb elágazás miatt pedig meg is metszik a fákat. Az így nevelt fák – közülük is elsősorban a normann jegenyefenyők – nem alkalmasak földlabdázásra, mert erős karógyökerük miatt gyökerük nagy része mélyen van, így csak kevés marad meg belőlük.

Magyarországon elsősorban Vas és Zala megyében, de a Dunántúl sok más helyén is néhány száz hektáron termelnek karácsonyfát. Általában a hűvösebb, párásabb, kötöttebb, savanyú talajú területek alkalmasak fenyők termesztésére.

Hazánkban legelterjedtebb a luc termesztése, mely a magvetéstől számítva 6 év alatt lesz méteres nagyságú, míg rokona az ezüstfenyő7, anormann (kaukázusi) jegenyefenyő pedig 9 év alatt.

Amennyiben mégis földlabdás fenyőt vásároltunk fontos, hogy minél kevesebb ideig tartsuk bent a szobában és gyakran permetezzük meg vízzel.  Ne rakjunk rá égő gyertyákat sem. Karácsony után azonnal ültessük ki szervestrágyázott talajba olyan helyre ahol biztosítani tudjuk számára a megfelelő térállást 10-20 év múlva is.

Zsilinszky Pál
okleveles kertészmérnök

Szóljon hozzá!