A kerti munkákban gazdag május végeztével sem érdemes abba hagynunk a kertünkkel való törődést.

A kerti pázsit már gyorsan nő nyár elején, ezért érdemes hetente nyírnunk. Ezzel megelőzhetjük, hogy a túl hosszúra nyúlt fű töve befülledjen és megsárguljon. Ha gyakran nyírjuk, jól szellőzik, megerősödik és magunknak is munkát spórolunk meg, hisz csak kis adag levágott füvet kell mozgatnunk a munka végeztével. Hogy gyepünk szép zöld és dús legyen, havonta egyszer érdemes nitrogén műtrágyát szétszórnunk, melyet ha szárazabbak a napok, jól be is kell öntöznünk. A nitrogén a növények vegetatív növekedését serkenti, azaz a levelek növekedését idézi elő. A levágott fű egyébként a legjobb alapanyag, ha komposztot akarunk készíteni. Ha megszárítjuk a füvet, akkor takaróanyagnak is kiváló lehet a szénája.

A sövényeket, elvirágzott bokrokat nyírjuk formára illetve metsszük meg, hogy ne ritkuljanak fel. A kúszó dísznövényeket és zöldségeket, gyümölcsöket kötözzük ki karóhoz, valamint tekerjük a támaszrendszerükre, hogy biztonságosan nőhessenek tovább és az időjárás se törje le őket.

A virágágyakból folyamatosan távolítsuk el az elnyílott növényeket, ha már nincs díszítő értékük. Ezzel növelhetjük a másodvirágzás esélyét is, mely nagyon széppé tudja tenni a kora őszi kertet.

A tavaszi hagymásokat felszedhetjük a földből, ha már teljesen elsárgultak. Ez annak a jele, hogy a hagymák teljesen kifejlődtek. Ekkor már kiemelhetők a földből, persze vigyázva, hogy ne sértsük fel őket. Ha fejletlen állapotban tesszük el őket, nagy eséllyel nem hoznak virágot a következő tavasszal.  Igyekezzünk száraz szellős helyen tárolni őket, ahol a hőmérséklet nem megy 20 C alá, lehetőleg szellőző faládákban egy, vagy maximum két rétegben elhelyezve.

Ha vannak rózsabokraink, akkor ideje levágni az elnyílott virágokat. Meg is trágyázhatjuk őket, ez serkenti a további virágzást és a hajtások megerősödését, de júliusban már ne trágyázzunk. Ezzel a tápanyaggal őszre beérnek azok az ágak, amikről majd jövőre hajt ki a növény. Inkább káliumban, mint nitrogénben gazdag trágyát adjunk a növénynek, így nem a lombozat növekedésére, hanem a szárak erősödésére hatunk.

Május végén ültethetünk nyári hagymás illetve gumós növényeket, mint a dália. Ültessük be a balkonládákat és függőedényeket egynyáriakkal. Elültethetjük a rododenront és a tűlevelű dísznövényeket is. Használjunk jó minőségű tőzeget az ültető gödörbe, hogy biztosítsuk a savanyú talaj pH-t a növények számára, mert ezt igénylik.

Az évelő fűszernövények, mint a kakukkfű, a zsálya, a borsikafű, a citromfű, a tárkony és a menta már kiültethetők, vagy ha ezt már korábban megtettük, akkor júniusban már elérkezett az első vágás ideje. Ha most szabályosan takarítjuk be a hajtásaikat, akkor azt kora ősszel egy második  betakarítással ünnepelhetjük. Érdemes a reggeli vagy a délelőti órákban gyűjteni a leveleket és kizárólag száraz időben. Az egynyári fűszereket, mint a majoránnát, vagy a bazsalikomot még nincs túl késő elvetni. Utóbbit csak akkor neveljük a szabadban, ha már nem túl hidegek az éjszakák. Hűvös időben érdemes őket inkább a szobaablakban nevelni.

Ha az alma- és körtefán túl sok gyümölcs kötődött meg, rítkítsuk meg: szedjük le a kisebbeket. Így a levelek által termelt tápanyagon kevesebb gyümölcsnek kell osztozni, ami természetesen ízletesebb és nagyobb gyümölcsöket eredményez majd. Június az eper szezonja. Utána sorba érik a többi bogyós: az egres, a ribiszke, a málna és végül a szeder. Az eper alá terítsünk szalmát a sorokban. Ez megvédi a lelógó gyümölcsöket attól, hogy piszkosak, sárosak legyenek és mivel tiszták és szárazak maradnak a gyümölcsök és a levelek, ezáltal a betegségekre is kevésbé lesz fogékony a gyümölcs. A szalma segít a csigákat is távol tartani.

A melegigényes zöldségpalnták május közepe után kiültethetők szabadföldbe. A paradicsomot, paprikát, cukkinit, és a csemegekukoricát meleg, védett helyre ültessük. Ha neveltünk articsóka palántákat, akkor azokat olyan helyre ültessük, ahol hosszabb ideig maradhatnak, hiszen kétéves növény. Ráadásul helyigénye is nagyobb, ha megtehetjük, akkor 1 m2-re csak egy növényt tervezzünk. A dinnye és a padlizsán szintén melegigényes zöldségek. A padlizsán esetében, akárcsak a paradicsomnál és paprikánál támasztékról is gondoskodnunk kell. Ha uborkát nevelünk, annak ugyanolyan jó, ha támasztékra futtatjuk, mint ha a földön kúsztatva neveljük.
 Május második felében vethetünk még zellert és  korai hagymát is, ha úgy tartja kedvünk. Ha május elején vetettünk salátát, hónapos retket, korai répát, spenótot, spárgát vagy zsázsát, akkor ezeket már június elején szedhetjük és felhasználhatjuk a konyhában.

Ha kertünk és háztatrtásunk termel annyi szerves, újrahasznosítható hulladékot, hogy érdemes legyen azt komposztálni, akkor keresnünk kell egy megfelelő helyet a kertünkben, ahová el tudjuk rejteni a nem túl esztétikus komposztáló ládát. A ládát érdemes a kert egy távoli sarkába helyezni, ahol magasra növő bokrok, vagy lombos fák eltakarják azt. Ha kertünk még új, akkor mindenképp terebélyesebb növényeket ültessünk a közelébe. Az akácfa pédául nagyon szereti a nitrogénban dús részeket, úgyhogy biztosan meghálálja, ha a komposztáló közelébe ültetjük, arról nem is beszélve, hogy illata segít elfedni a komposztáló esetleges kellemetlen áramlatait.

Ha a komposztunk kiegyensúlyozott szén és nitrogén tartalmú, valamint megfelelően nedves és ugyanakkor szelőzése is megoldott, akkor nem is kell szagokkal számolnunk. A széntartalom a lemetszett ágakból, míg a nitrogén a levágott fűből és egyéb zöld részekből kerül a hulladékba. A nedvességről, ha nincs sok eső, nekünk kell gondoskodnunk.

Ha a kert egy része épp nincs beültetve, használjuk ki az alkalmat talajjavításra. Vessünk zöldtrágyának használt növényeket, mint a csillagfürt vagy a lóhere. Ezek pillangós növények lévén, mivel gyökérgümőikben nitrogéntermelő baktériumok élnek, nitrogénben gazdagon tartják az általuk fedett területet.

A kerti öntözéshez érdemes gyűjtenünk az esővizet, hiszen a legjobb az állott vízzel való öntözés, arról nem is beszélve, hogy nagyon gazdaságos is. Takarjuk a talajt, ne hagyjuk az esőktől betömődni, a melegben kiszáradni. Így nedves és laza marad. Aszályos június esetén ügyeljünk rá, hogy inkáb ritkábban, de kiadósan locsoljuk meg az ágyásokat.

Hajdu Anna 
okleveles kertészmérnök

Szóljon hozzá!